Az Intim Torna Illegál megalakulása óta hazánk egyik kedvenc koncertzenekara, a klub- és fesztiválélet egyik legenergikusabb produkciója, amely mély gondolatokat tálal fülbemászó slágerekbe csomagolva. A megújult zenekar a nyár elején új albummal jelentkezett, erről és a zenekar körül az elmúlt években zajlott változásokról beszélgettünk a csapat frontemberével, Dorogi Péterrel.

Élni jöttem – az új albumotok címe. A tematika adta a címválasztást?
- Mondhatjuk, hogy igen. Az egyik dalszövegben szerepel ez a kifejezés. Arról szól, hogy még ha néha kegyetlen is az élet, s bár olykor nem úgy alakulnak a dolgok körülöttünk, ahogy szeretnénk, akkor is élni jöttünk és küzdenünk kell. Azt vallom, hogy bármilyen nehézség álljon is az utunkba, vagy bárki támadjon hátba, akkor is mennünk kell előre a céljaink felé. Az állhatatosság, a kitartás, az eltökéltség, ami a zenekart és engem jellemez, ott van a lemezen. Ezt szeretnénk átadni a közönségnek is.

Sikerül?
- Úgy érzem igen. Magam is meglepődtem, amikor kiderült, hogy sikeres sportolók hallgatják – saját bevallásuk szerint a mondanivaló miatt – a dalainkat motivációként. Erre nagyon büszke vagyok. De a visszajelzések alapján nagyon sokan szeretik a dalainkat azért is, hogy erőt adjon nekik a hétköznapokon. Ezért is éreztem úgy, hogy jó címválasztás az „Élni jöttünk”. Ez olyan „oroszlános” dolog.

Hiszel az asztrológiában?
- Ha száz százalékban nem is, de nagyon sok visszacsatolás igazolja, hogy mégis van benne valami. Én magam ugyan csak majdnem vagyok oroszlán jegyű, de a családomban egy igazi „oroszlán falka” vesz körül, akik igazolják a jegy jellemző tulajdonságait. Utólag jöttem rá, hogy a dalszövegeim is ezt a világot, az „oroszlánokkal” való küzdelmet, a velük való együttélést, a hozzájuk fűződő érzelmeket tükrözik. Az „oroszlános” világról alkotott képemet tárom a rajongók elé, némi zenei körítéssel. Ezért is vált a lemez jelképévé az oroszlán, aki a videóklipben is megjelenik.

Viccesen hangzik, hogy „gondolatok, némi zenei körítéssel”. Ennyivel fontosabb a szöveg, mint a zene?
- Most már igen. A Nirvana zenéjén és a különböző grunge zenéken szocializálódtam. Ők tartották magukat a filozófiához, mely szerint „ha túl jó zenét csinálsz, akkor mindegy milyen szöveget írsz”, úgyis mindenki csak a zenére figyel majd. Régen én is így álltam a szövegíráshoz, de ahogy az évek során egyre mélyebbre fúrtam önmagam lelki kútjában, olyan dolgok kerültek a felszínre, amelyekre korábban nem is gondoltam. Így váltak a szövegek is egyre mélyebbé, filozofikussá.

Amikor írod a dalszövegeket, akkor mérlegelsz? Végig gondolod, hogy vajon az adott gondolatot meg kellene-e mutatni a közönségnek, vagy jobb lenne inkább az intim szférán belül tartani?
- Régebben sokszor gondolkodtam rajta szövegírás közben, hogy valami esetleg túl sok, vagy túl mély érzésekről szól, de ma már nincs ilyen. Azt gondolom, hogy éppen attól lesz jó és hiteles egy dalszöveg, hogy őszinte és gátlások nélkül adja vissza egy adott pillanat érzelmi képletét. Néha félek tőle, hogy bizonyos képek vagy gondolatok, amelyek az én fejemben egyértelműnek és érthetőnek tűnnek, esetleg nem ugyanúgy jönnek át a közönségnek, de szerencsére mindig bebizonyosodik az ellenkezője. Szerintem az őszinte dalokat a közönség átérzi, mindegy, hogy mennyire bonyolult a szöveg.

Ráadásul az Intim Torna Illegál koncerteken végig is énekli veled a közönség. Egy 5-6 évvel ezelőtti dal esetében nem szoktál elgondolkodni azon, hogy változtass egy kicsit? Nyilván sokat változik az ember ennyi idő alatt..
- Sosem változtatok a megírt szövegen. Még csak nem is javítok rajta később. Azt gondolom, hogy egy-egy dal az adott pillanat őszinte lenyomata, amelyen csak rontanánk, ha később megpróbálnánk manipulálni. A „Meghajlok előtted” című dalt egy februári hajnalon kb. 15 perc alatt írtam, még arra is emlékszem, hogy Varga Líviusznak diktáltam a szöveget. Később megfordult a fejemben, hogy egy-két dolgot módosítani kéne, de nem tettem, mert az úgy kerek egész. Az Eva Mendes egy születésnapra íródott egy lánynak, akit így becéztünk a társaságban, két óra alatt született, amíg haladtunk az autóval Balaton felé.

Elégedett vagy azzal, ahol most tart az Intim Torna Illegál zenekar?
- Nagyon. Szoktam is mondani mostanában – még ha kicsit furcsán hangzik is - hogy ünneplem magunkat. Az „Élni jöttünk” lemez szerintem nagyon jól sikerült, a zenekar úgy szólal meg a koncerteken, ahogy azt mindig is szerettem volna és nagyon jól működik a kémia is a tagok között. Nagyon örülök, hogy sokan meghallgatják és használják a lemezeink dalainak, a dalszövegeknek az üzeneteit. Annak is nagyon örülök, hogy zenekar színpadi megjelenése most totál őszinte, önazonos és ennek köszönhetően mindenki számára büszkén megélhető.

Korábban nem volt teljesen önazonos a színpadi megjelenés?
- Voltak csatározások. Ma már nem arról szól egy koncert, hogy melyik zenekari tag áll előrébb a színpadon, nem nyomják el zenét feleslegesen vakító fények és nem kell attól félnek, hogy meggyullad a pólóm a színpadon felcsapó lángoktól. A zene a maga őszinteségében és egyszerűségében pont elég arra, hogy a közönség jól érezze magát a koncertjeinken. Azok, akik eljönnek a fellépéseinkre, az emberi rezgéseinkre kíváncsiak, nem pedig az „alternatív búcsú” fényeire és lángjaira. Ezt nagyon szeretem.

A másfél évvel ezelőtti bonyodalmak, amikor Kiss Sanyi olyan furcsán kivált a zenekarból, rásegítettek erre az őszinte vonalra?
- Mi előtte is ezt erőltettük, de attól kezdve lehullott minden felesleges cicoma és lekopott rólunk minden felesleges máz, ami korábban felkerült. Régen is őszinte zenekar voltunk, de túl sok volt a körítés, amelynek a nagy részével nem is tudtam azonosulni. Egyébként maga a botrány és a körülötte zajló bonyodalmak nagyon megviseltek akkoriban. De ma már azt gondolom, hogy kellett a zenekar mai képéhez, az őszinte és sallang nélküli megjelenéshez ez a tapasztalat. Ez is a javunkra vált.

Mostanában nem csak zenekarral, hanem szólóban, akusztikus gitárkísérettel is játszod a dalaidat. Ez egy új vonal?
- Volt egy ilyen fellépésem és nagyon jól sikerült, én is nagyon jól éreztem magam benne. Ezért úgy döntöttem, hogy lesz folytatása. Nagyon élvezem ezt a fajta kapcsolatot a közönséggel, sokkal intimebb, bensőségesebb, mint a fesztiválos koncertek. A saját dalaim mellett Chris Cornel és Nirvana dalokat is játszom a szerzői esteken. Az őszi-téli időszakra sok ilyen tervezek még.

/Portréfotók: Csányi Krisztina/