„Dönts” címmel új albumot készített, amelyet november 18-án az Akvárium Klubban élőben is bemutat majd az Ocho Macho. Monstre bulit tervez a jövőre 15. születésnapját ünneplő csapat, melynek frontemberét, Kirchknopf Gergőt kérdeztük.

A zenekarotok elképesztő méretű rajongótábort tudhat magáénak még úgy is, hogy sosem voltak a rádiók favoritjai. Bizonyára nem tökéletes ez így, de nagyon büszkék lehetek az eredményre, hiszen mindent csak saját magatoknak, a produkciónak és a zenének köszönhettek.
Valóban így van. Nyilván nagyon örülnénk, ha a rádiók játszanák a dalainkat, de nincs nagyobb ajándék, mint érezni a közönség szeretetét. Mi koncertzenekar vagyunk, az áll nekünk jól igazán, ha a színpadon lehetünk. Az, hogy a közönség ennyi éven át életben tartotta a produkciót, hogy lelkesen várják az új lemezt, az azt jelenti, hogy még mindig van keresnivalónk ezen a piacon. Azt hiszem, hogy annál nagyobb ajándékot nem kaphat egy zenész, minthogy „koncert hegyek” vannak és rengeteg jönnek a bulikra.

Nehéz a dolga a magyar zenekaroknak?
A magyar piac elég kicsi, ehhez képest rengeteg fesztivál van, rengeteg tehetségkutató és feltűnési lehetőség a fiatal zenészeknek. Nagyon nehéz úgy helyezkedni, hogy ne csak feljuss a felszínre, hanem ott is tudj maradni. Mi mindig arra törekedtünk, hogy hiteles és szerethető dalokat írjunk, hogy ilyenekkel álljunk a közönség elé. Sosem írtunk meg egy dalt csak azért, mert azt gondoltuk, hogy beleillik a trendbe, sosem számolgattunk, hogy vajon az adott szám tetszeni fog-e a közönségnek. Csináltuk, amit a szívünk diktált, aztán a közönségre bíztuk, hogy tetszik-e vagy sem.

Ti szombathelyiek vagytok, ott éltek mind a mai napig. Létezik ma még „vidéki” vagy „fővárosi” zenész kategória?
Pont a minap beszélgettünk erről. Tulajdonképpen semmi sem indokolja, hogy ez a különbség megmaradjon, de valamiért mégsem tudunk túllépni rajta. Elvileg ma már mindenki számára adottak ugyanazok a lehetőségek, felgyorsult a kommunikáció, minden elérhető, de azért ez mégsem ilyen egyszerűen működik. Valószínűleg, ha aktívabban részesei lennénk a budapesti zenei életnek, ha a muzsikánkhoz a zeneiparban dolgozók közül többen tudnának kötni személyiséget is, könnyebb lenne a dolgunk. Boldoggá tesz, hogy a dalainkat ugyanolyan jól értik és izgalommal fogadják Mátészalkán, Erdélyben vagy Budapesten, mint Szombathelyen. Az pedig, hogy a lemezbemutatónkat a fővárosban tarthatjuk és máris ilyen nagy iránta az érdeklődés, azt bizonyítja, hogy ha kicsit rögösebb úton is, de vidékről is célba lehet érni.

Most jelent meg új albumotok, a Dönts, amelynek lemezbemutató koncertjére november 18-án kerül sor az Akváriumban. Végig koncerteztétek a nyarat, a fesztiválszezont. Mikor volt időtök elkészíteni az új dalokat? Vagy ezt a lemezt még múlt télen felvettétek?
Tök jogos a felvetés, valóban nagyon sokat utaztunk a nyáron. Ráadásul eddig az összes lemezünket télen vettük fel, ez volt az első év, hogy váltottunk és nyáron rögzítettük az anyagot. Ráadásul ez volt az első alkalom, hogy producerrel dolgoztunk, aki – teljesen természetes módon - az album végső hangzásába nem engedett beleszólni. Egy olyan zenekar számára, amelyik korábban mindent maga csinált, senki sem szólt bele semmibe, nem egyszerű dolog, de azt hiszem jól megnehezítettük a dolgunkat, hogy az albumot a Szombathelyhez „legközelebb eső” városban, Debrecenben rögzítettük.

Miért pont nyáron rögzítettétek a dalokat és miért pont Debrecenben?
Azért választottuk a nyarat, mert úgy éreztük, hogy eddig a téli felvételek kissé rányomták a bélyegüket a számokra is: borongós időben nem olyan jó az ember hangulata, mindenki fázik, krákog, az orrát fújja… A nyár egészen más feelinget hoz. Egyrészt lendületben vagyunk a folytonos koncertezésnek köszönhetően, másrészt egészen más érzés hajnalban felkelni, csillogó napfelkeltében autózni Debrecenig és laza, nyári hangulatban felvenni a dalokat. Talán közhelynek tűnik, de tényleg egészen más feelinget hoz egy nyári hónap, amely sokkal közelebb áll az Ocho Macho világához és a dalok által közvetített érzésekhez. S hogy miért Debrecen? Moszit, Cifra Sándor producert választottuk ki a feladatra, ő pedig itt dolgozik.

Hogyhogy ezúttal rábíztátok magatokat egy zenei producerre? Eddig ez nem volt jellemző a zenekarra.
Úgy tűnik, a „lemez B-oldalát pörgetve” felnőttünk ehhez a feladathoz is. Rájöttünk, hogy mi sem érthetünk mindenhez, a producerkedés egy komoly szakma. Egy jó producer előre hallja, hogy fog szólni a dal rádióban, autóban vagy buliban és ehhez képest alakítja a hangzást. Mi garázszenekar voltunk, próbateremben játszunk, nem ismerjük olyan jól a modern stúdiótechnika kínálta lehetőségeket, amelyek egyébként nagyon sokat dobhatnak egy zenekaron. Be kellett látnunk, hogy erre szükség van, úgyhogy rábíztuk magunkat Moszira, aki korábban már bizonyított többek között a Tankcsapdával és a Kowalsky meg a Vegával.

Miért pont rá esett a választás?
Januárban elküldtünk egy-egy teszt dalt három producernek, majd úgy hallgattuk meg az eredményt, hogy nem tudtuk, melyiket ki készítette. A zenekar egyöntetű véleménye alapján az ö munkája tett hozzá legtöbbet a zenénkhez. Nem kitekerte és szétcsavarta a dalokat, hanem hozzátett az általunk kitalált hangzáshoz.

A „Dönts” című dal már közös munka volt?
Igen, természetesen. Azért döntöttünk úgy, hogy még az album megjelenése előtt kijövünk ezzel a felvétellel, mert úgy gondoltuk, igazán jó hangulatúra, motiválóra sikeredett, ami meghozza a kedvet a teljes lemezhez is, ráadásul a gitárszólamnak köszönhetően „berúgja az ajtót” rendesen.

Ennek a dalnak a hangzása nagyon dögösre sikerült, talán kicsit keményebb is, mint amit tőletek megszoktunk. Ilyen a teljes album?
Én mindig azt szoktam mondani, hogy jobb, ha az emberben vér folyik, mintha fagyállóval van töltve, úgyhogy nagyon örültem, hogy ez a dal ilyen erőteljesre sikerült, egyébként élőben még dögösebben szól. A lemez többi száma viszont hozza az Ocho Machotól megszokott és elvárt eklektikát. Megmaradt a ska vonal, vannak líraibb dalok és hallható még a Dönts mellett egy-két keményebb szám is. Azt gondolom, hogy nagyon izgalmas és érdekes album lett.

Ez lesz az első olyan lemezbemutató koncert, amit a fővárosba tart az Ocho Macho. Hogyan készültök a novemberi, Akvárium klubos bulira?
Egyrészt egy kicsit leáll, és a következő hetekben szinte csak a próbákra koncentrál a zenekar. Igyekszünk a korábbi számainkat is hozzá illeszteni ehhez az új lemezhez és egy igazi „monstre” Ocho Macho koncertet összeállítani. Szeretnénk egy igazán hosszú koncertet adni. Két óra fölé akarjuk tolni a koncert hosszát, de ezúttal nem dumálni fogok a dalok között, hanem az újszerű illesztésekre, új szólókra, zenei átkötésekre koncentrálunk. Kis túlzással mondhatjuk, hogy dramatikai íve lesz a koncertnek, remélem magunkkal húzzuk majd a közönséget is.

Szöveg: Vígh Johanna / Fotó: Csányi Krisztina

Köszönjük, hogy elolvastad a cikkünket! Ha tetszett, lájkolj minket itt a Facebookon!