Május 9-én több mint egy évtizedes kihagyás után újra a Budapest Park színpadán a Vágtázó Halottkémek, akik ráadásul ötvenedik (!!) jubileumukat és az év elején megjelenő, Fellázad A Semmibe Vett Öröklét című lemezüket ünneplik egy különleges szeánsszal. Ha mindez nem lenne elég, az estét a Platon Karataev nyitja, akik áprilisban megjelenő Napkötöző című új albumukat mutatják be ezen a különleges eseményen.

A két zenekar közötti kapcsolat szoros, szinte generációs jellegű. A Platon Karataev egyik alapító-frontembere, Czakó-Kuraly Sebestyén ugyanis a VHK egyik alapító tagjának, Czakó Sándornak a fia, aki bár már nem tagja a zenekarnak, meghatározó szereplője volt a VHK korai éveinek. Ez a zenei örökség pedig valahol mélyen megjelenik a Platon Karataev munkásságában is, akik többek közt egy dupla feldolgozással (Halló, mindenség és Aláírhatatlan történelem) tisztelegtek a kultikus zenekar előtt.

Bár a VHK és a Platon más-más utat jár be, a mondanivalójuk hasonló alapvetésekre épül. Mindkét formáció dalai a személyes és egyetemes létezés kérdéseit feszegetik, csak más formában. A VHK az eksztatikus improvizációban, míg a Platon Karataev a líraibb, intellektuális megközelítésben kalandozik az Én-en túli tartományokban, és keresi az egyetemes perspektívát. Kicsit másképp, de mindkét zenekar az ember felől tekint a kozmoszra, és a kozmosz felől az emberre. Ez az a közös szál, amely összeköti őket, és amely meghatározza ezt az egyedülálló eseményt is.

A VHK és a Platon Karataev közös estéje tehát nemcsak egy zenei program hanem egy generációs, kulturális és filozófiai párbeszéd is, amely az 50 éves VHK és az új lemezét a Nap köré építő Platon Karataev történetének is kiemelkedő mérföldköve.

Nyitókép: VHK / Fotó: Martin Wanda