Mostanában sokat foglalkoztat az a kérdés, hogy vannak-e jelenleg releváns új magyar előadók, akik nem a szokásos Kispál-Quimby-Hiperkarma-köpönyegből bújtak elő, hanem olyan eredeti, innovatív zenével kísérleteznek, ami eddig nem feltétlenül szerepelt a magyar zenei palettán, vagy ha igen, akkor olyan stílust képviselnek, ami viszonylag marginális szerepben van jelen. Vannak olyan kedvenceink az eggyel fiatalabb generációban, akik nem szorulnak bemutatásra, ilyen a Ricsárdgír, Black Bartók vagy a Mayberian Sanskülött, de most arra voltunk kíváncsiak, hogy a Z generáció tagjai között is találunk-e olyan feltörekvő tehetségeket, akikre érdemes odafigyelni. A Keret Kikeltető tehetségkutató záróbuliján jártunk, ahol a nyertesek közül szemlézgettünk.
Az Aviary produkciója már egy korábbi Turbinás fellépésük alkalmával lenyűgözött. Az álomszerű hangzás egyszerre elidegenítő és behúzó, a baljós hangulatú szinti és nyúzós gitárszólam, a helyenként repetitív dob és a szokatlan effektek (pl egy templomi harangra emlékeztető a Spear című dalban) olyan egyedi stílust hoz létre, amely már-már kozmikusnak hat. Az énekes fájdalmas, lágy hangja mintha egy párhuzamos világba kalauzolna. Fiatal koruk ellenére hihetetlenül profi a banda és nem lehet okunk panaszra az angol kiejtés miatt sem. Mindezek alapján nagy jövő állhat előttük.
Az Aviary tagjai megkeresésünkre elmondták, hogy az alapformáció már 2018-ban kialakult, amikor is a dobos, Dani és a gitáros, Balázs aztán zenei apróhirdetések segítségével verbuválta össze a bandát. Több tagcserét követően 2020-ra jött össze a jelenlegi felállás. Aktuálisan leginkább a Fontains D.C., a black midi, a Black Country, New Road és Thom Yorke szólóprojektje képezi azokat az előadókat, akik gyakran pörögnek náluk. A srácok hihetetlenül maximalisták a megszólalásukkal kapcsolatban, minden próbát rögzítenek és kielemeznek utólag. A profi hangzás mögött tehát természetesen tudatosság áll, amit nagyban erősít a zenekar egyik alapító tagja, Balázs, aki jelenleg Londonban tanul hangmérnöknek, ezért sajnos a fellépéseken sem lehet jelen. Nemcsak a dalírást, de a felvételeket és a teljes produkciós utómunkát is. magának csinálja a zenekar Balázs irányításával.
A következő fellépésük április 7-én lesz az új Dürerben, ahol egyik nagy hazai kedvencük, a Képzelt Város előtt nyithatnak.
Hegedűs Józsi nevével ellentétben egy szál gitáron játszik, a maga őszinte, autentikus és humoros stílusában. Hobo hagyományait viszi tovább drámaiságában, de hangja a Madrugada énekesét is megidézi. Anekdotázós, közvetlen stílusával már most is kisebbfajta rajongótáborra tett szert.
Józsi édesanyja oláh cigány, de első inspirációi között édesapját említi, akinek basszusgitárját a mai napig őrzi, és zenekarának egyik videójában is szerepel. Későbbi zenei hatások között említi a Tankcsapdát, a punkot, a Gogol Bordellot és Szabó Balázs Bandáját. Míg 12 évesen még irhabundás countryénekesként képzelte el magát, később viszont a békés megyei Sásné nevű első zenekarával már a punk felé fordultak. Az egyetemi végzettségű zenetanár jelenleg napközis tanítóként is dolgozik. Nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek megtapasztalják a saját bőrükön, közelről ismerjék azt a jelenséget, amit zenének hívunk. Néha disznóröfögésből és madárcsicsergésből csinál dalt a gyerekekkel és azt vallja, hogy a zene a legolcsóbb közösségi drog.
Következő fellépése március 25-án lesz Győrben a Bridge nevezetű helyen, a Carson Coma előzenekaraként.
A Human Ramen igazi energikus '90-es évekbeli feel-good rockzenét játszik, amire ráerősít a frontasszony jelenléte a gitárcentikus zenekar élén. Az énekesnő előadásmódjában helyenként az Republica énekesnőjét, gyermeki lénye pedig Björköt idézi. Örömmel üdvözöljük a girl power korszakának visszatérését, amivel egy zeneileg felszabadultabb korszakba repülhetünk vissza. A dinamikus gitárral és a vagány énekstílussal megtámogatott banda akár fontos képviselője is lehet egy új generációnak.
Beszélgettünk a HR tagjaival is, akik elmondták, hogy a gitárhanzás és a riffek miatt egyetértenek a ’90-es évekbeli címkével, de a zenekar tagjai közül nem mindenkihez állnak közel ezek a zenék. Elég sok koncerten túl vannak már túl, amelyeken nemcsak jól érezték magukat, de az általuk felállított mércét is sikerült megugrani. Ám az elindulás nem volt ennyire zökkenőmentes: Vendel a gitáros és Andris, a dobos kezdték a zenekart, akik a Camp Koalában zenéltek együtt, aztán amikor már feladták csatlakozott hozzájuk Robi, akit Vendel még a szegedi punkszíntérről ismert. Már kis híján feladták a zenélést, amikor végre Juca megérkezett és friss energiákat hozott a majdnem tetszhalott állapotba került zenekarba. Az ő hangját korábban egy próbateremben folyosójára hallotta kiszűrődni Andris, akkor el is raktározta későbbre. Amikor a fiúk elkezdték a zenekart, egyöntetűen női énekesben gondolkodtak, azt gondolják, hogy zeneileg és emberileg is izgalmasabb egy ilyen felállás, és dinamikusabban tud működni egy zenekar a különböző szemléletmódokból adódóan. A girl power így számukra nemcsak egy trend, hanem egy valósan létező dolog.
A következő fellépésük április 15-én lesz az Aurórában, a Gustave Tiger és a Hexa társaságában.
A duóban nyomuló Denevér egy csepeli-chilei fúzió, ami nem egy megszokott párosítás, mégis működik. Bár dobgép szól az élő hangszer helyett, ez ad a zenekarnak egy különös, ’80-as évekbeli darkwaves hangzást, így mind a Duran Duran, mind a Cure szelleme megidéződik ezen az estén. A banda tagjai ketten is képesek voltak egy óriásit zúzni, ezzel is kiemelkedve a mezőnyből. Az énekes-gitáros spanyolul énekelt, ami egyfajta latinos gloomy atmoszférát teremtett a színpadon.
A csapat megkeresésünkre elmondta, hogy korábban Árpi, a gitáros Hurrikan Press nevű vállalkozásán (egy budapesti független print stúdió és kiadó) keresztül ismerkedett meg Sebastiannal. Az volt a céljuk, hogy olyan zenét csináljanak, amire sírva táncolhat a közönség. Az elektromos dob használata tudatos választás, egyszerűen szeretik a hangzását és sok lehetőséget látnak benne. Zenék, amiket bármikor meg tudnak hallgatni: Bad Brains, Los Prisioneros, Violeta Parra, Máté Péter, Joao Gilberto, Szabó Gábor, Minor Threat, Pixies, Fun People, Kontroll Csoport, Patti Smith.
Az autotunenal eltorzított hangú két képzőművészlány egy Magyarországon nem túl elterjedt műfajt képvisel, bár lenne igény beszólogatós hip-hop/trapper lányokra is. A szövegek közt akadnak vicces dolgok és az édeskés barbies-csillámpónis-kawai kultúrát kifigurázó stílus alapvetően szórakoztató tud lenni. Úgy tűnt, hogy a Bebe már így is megtalálta már a maga törzsközönségét, és az idő múlásával valószínűleg egyre kiforrottabb lesz.
Beszélgettünk a lányokkal is, akik elmondták, hogy tavaly tavasszal jött az ötlet, hogy egy trap számot írjanak a pasikról, amikor az egyikőjük éppen szerelmi csalódással küzdött. Sok Krúbit hallgatott akkoriban a zenekar egyik tagja (Rebes), és ő gondolta úgy, hogy ezt a nőfaló attitűdöt átfordíthatnák a pasi vonalra is. Rengeteg ideges feminista trappet, rappet és hyperpopot hallgattak inspirációként. Eve számára a zenében a játék és az érzelmek a legfontosabbak, bár alapvetően az életben kicsit túl érzelmesnek tartja magát. Ashnikko, Alice Longyu Gao, Yeule, Cobrah, Princess Nokia, Haiyti és Jazmin Bean, akik bejönnek nekik, de még a Melanie Martinez szerű poposabb csajvideók is. Alapvetően teljes mértékben kiállnak a girl power mellett, de egyelőre inkább ribanckodásnak veszik az emberek a szövegeiket és nem érzik a tengernyi iróniával fűszerezett színészi alakításaikat. Ám azért a Kikeltetőnek hála kezd eljutni a szavuk olyanokhoz is akik megértik és nem csak rágnak egyet és köpnek. De az is lehet, hogy félreérthetőek az emberek számára.
Ajsa Luna zavarbaejtő jelenség: mangaszerű stílusával és éteri hangjával a vágy titokzatos tárgya is lehetne. Szomorkás zenéjével valóban megidézi a japán nagyvárosok elidegenítő hangulatát, keleties hajlításaival el tudnám képzelni egy tokiói karaokebárban, ahol a saját számait énekli és a zenét is ő keveri alá. Szövegeinek témái közé tartozik a városi elmagányosodás és a meseszerű karakterek.
Ajsa Luna megkeresésünkre elmondta, hogy szerinte ebben a szakmában különösen fontos a tudatosság illetve az ösztönösség harmóniája, ami az ő zenei világában is megtalálható. A mangás elemek mellett másik fő inspirációja az a “porcelánbabaság”, amihez kicsi korától kezdve hasonlítgatták. Úgy gondolta, hogy ebből kiindulva hoz létre egy idealizált énképet. Ajsa Luna egyébként bölcsészkaros hallgatóként rengeteget ír, ami az egyik nagy szenvedélye. Járt énektanárhoz is, ahol sok mindent tanult, de a zenét és a technikákat nem igazán. Az ilyesmi nem köti le. Sokkal jobban élvezi az impulzív kreatív munkát. Érzelmek terén a mély csalódottság az, ami leginkább elindít benne gondolatokat, sokszor azt érzi, hogy azért van ezen a földön most így ebben a létformában, mert csalódnia kell, ami szomorú, de hatalmas szépség is van a szomorúságban szerinte.
Legközelebb április 9-én lép fel a Trafó Klubban Gödöllőn.
A Sophie M duó tagjai elektronikus rétegzenéjükkel eleinte nem voltak igazán meggyőzőek, aztán ahogy haladt előre a buli, egyre inkább át tudtuk magunkat adni gyomrunkban érződő hullámzásnak. A páros mindkét tagja nagyon felszabadultan mozog a színpadon, egymásnak felelgetnek, az énekkel vagy a néha előkerülő gitárral (aminek hangjai elsősorban effektként épülnek be a zenei kompozícióba,) vagy a samplerrel és a különböző dallamrészletekkel. Nagy köztük a harmónia, és lassan átjön ez a maestebármimegtörténthet-érzés, a zenei kollázs, amit összeraktak buliszinten teljesen jól működik. Zárózenekarként elég jó hangulatot voltak képesek varázsolni, a koncerttérből tánctér lett, sokan átadták magukat a lüktetésnek.
Beszélgettünk a Sophie M tagjaival, Dorottyával és Pállal, akik elmondták, hogy mindketten gyerekkoruktól kezdve hosszú ideig klasszikus zenei tanulmányokat folytattak, Pálnak pedig egy idő után lett lett egy indie rock zenekara. Dorottya különféle hangszereken játszott és kórusban énekelt, majd egy gimnáziumi, később egyetemi barátságból alakult meg végül a zenekar. Eleinte feldolgozásokat csináltak és elsősorban a the Kills zenekar nyomvonalán haladtak, később saját számokat kezdtek írni, és akkor jöttek rá, hogy milyen sokfajta zenei hatások érték őket, amiket szerettek volna bevinni saját munkáikba. Elkezdtek ráfeküdni az EDM-es vonulatra bár vokális zenéikben nagyobb koncepciót igyekeznek feldolgozni. Rengetek stílus inspirálta őket: merítenek az indie vonalból is, de a downtempo, soul, r’n’b és a dreampop/artpop világ is megjelenik náluk. David Bowie, James Blake, Kanye West ésTirzah tartoznak a számunkra leginspirálóbb előadók közé.
Következő koncertjük az Aurórában lesz valamikor április folyamán.
Köszönjük a Turbinának ezt az emlékezetes estét, így már tudjuk, mivel fogjuk tölteni a következő tavaszt és nyarat. Menjetek ti is a fiatal magyar előadók fellépéseire, így is tudjátok őket támogatni!
Nagy Alexandra
