Hallgasd meg a Foo Fighters tíz legjobb dalát!

Facebook Tumblr Tweet

2017. május 07. - matesas

A június 26.-án Budapesten koncertező Foo Fighters a stadionokat megtöltő megasztárok közé verekedte magát az elmúlt húsz évben. Dave Grohl pedig a „Nirvana dobosából” önálló intézménnyé lépett elő, és mindjárt megmutatjuk: nem érdemtelenül.

Nyolc stúdióalbum, sok millió eladott lemez, teltházas koncertek, amerre csak járnak - semmi kétség, korunk egyik legnépszerűbb rockbandája a Foo Fighters. Dave Grohl 1994-ben, Kurt Cobain halála után alapította a zenekart, kezdetben egyedül írta az össze számot, sőt, az első albumot maga játszotta fel. Már a debütáló lemez is nagy sikert aratott, a Big Me című dalhoz készült videoklip elnyerte az MTV Video Music Award „a legjobb csapatvideóért” díját. De az igazi robbanást a második, szerintem mindmáig legjobb Foo album, az 1997-es The Colour and the Shape váltotta ki, a lemez tele van jó számokkal, kialakult az igazi Foo Fighters hangzás, az egész olyan, mint egy felpörgetett Beatles, dallamos, néhol hangos rock and roll. A zenekar abban az évben járt először és eddig utoljára Budapesten, a Sziget Fesztiválon játszottak és volt szerencsém látni őket.

Bizony, 1997-ben még tényleg a krém zenélt a Szigeten

És azt kell mondanom, hogy élőben nagyon bejött az együttes, igazi koncertbandának tűntek, és az idő később igazolta is ezt az istenadta képességüket, hiszen most, 20 évvel később is rendkívül lendületes, energiától duzzadó bandát látunk a színpadon, Grohl remek frontember, erős kisugárzással bír, pillanatok alatt képes beizzítani a közönséget. Bár a Foo Fighters számomra kicsit rágógumi ízű rock and roll, magam jobban szeretem a fajsúlyosabb zenéket, a 97-es koncert örök élmény marad. Ideális méretű tömeg gyűlt össze a színpad előtt, maradt hely a nyugodt nézelődésre is, nem taposták agyon egymást az emberek, de Grohlék ezúttal is hamar elkapták a fonalat, és akinek táncolhatnékja támadt, az jól kiugrálhatta magát. Az első két album anyagával érkeztek, többet játszottak az első lemezről, de akkori személyes kedvencemet, a Monkey Wrenchet is elnyomták és én akkor nagyon elégedett voltam a világ állásával kapcsolatban.

Az együttes összesen nyolc stúdiólemezt adott ki, és mi sem jelzi jobban megasztár státuszba emelkedésüket, mint hogy a két évtized során nyertek Grammy- és Brit Awards díjakat, és több mint 25 millió lemezt adtak el világszerte. Grohlék idén június 26-án újra Magyarországra látogatnak, a Papp László Budapest Sportarénában lépnek fel. Az énekes-gitáros Dave Grohl mellett Nate Mendel a basszusgitáros, Pat Smear és Chris Shiflett a másik két gitáros, Taylor Hawkins pedig a dobos. Biztosak lehetünk benne, hogy a rendszerint elsőrangú arénás hangosítással és a zenekar természetes energiájával egy igazi zenei csemege vár a rajongókra. Mint az két éve kiderült: Grohl számára még az sem jelenthet, ha koncert közben mondjuk eltöri a lábát. Belehuppan egy trónba és a show folytatódhat tovább...

A Fülesbagoly most egy szubjektív best of listával tiszteleg a zenekar előtt. Íme, a tíz legjobb Foo Fighters dal, hallgassátok, élvezzétek!

10. Something from Nothing (Sonic Highways, 2014):

A dalt Grammy-díjra jelölték a „Legjobb rock előadás” kategóriában. A Something from Nothing a zenekar utolós lemezén jelent meg, a Sonic Highways ugyan nem egy rosszul sikerült album, de megítélésünk szerint meg sem közelíti a banda legjobb pillanatait.

9. Big Me (Foo Fighters, 1995):

A dal, amellyel a Foo Fighters berobbant a köztudatba. A Mentos cukorka reklámjának paródiájáért Dave Grohlék bezsebelték az MTV Video Music Award „A legjobb csapatvideóért” járó díját.

8. My Hero (The Colour and the Shape, 1997):

Dave Grohl állítása szerint a hétköznapok hőseinek akart emléket állítani ezzel a számmal. A dalhoz készült klipet egyébként maga Grohl rendezte.

7. Monkey Wrench (The Colour and the Shape, 1997):

A dal jelölést kapott az MTV Video Music Award „A legjobb rock videóért” kategóriájában, pedig lássuk be, nem egy túlbonyolított dramaturgia szerint forog a klip. De ez a szám tényleg nagyon ott van a szeren.

6. Long Road To Ruin (Echoes, Silence, Patience & Grace, 2007):

Ugyan a The Colour and the Shape egy igazi mestermű, de a tíz évvel később megjelent Echoes, Silence, Patience & Grace sem marad el sokkal mögötte. A Long Road To Ruin egy keserédes szerzemény, az egyik személyes kedvencem.

5. Walking After You (The Colour and the Shape, 1997):

Egy gyönyörű, egyedi hangulatú, lassú dal, naná, hogy a The Colour and the Shape-ről. Az 1998-as újra felvett verziója szerepel a The X-Files: The Album-on is.

4. The Pretender (Echoes, Silence, Patience & Grace, 2007):

Alighanem a zenetévék a The Pretender című dalhoz készült klipet játszották a legtöbbet a Foo Fighterstől, ez az első kislemez a zenekar 2007-es Echoes, Silence, Patience & Grace albumáról.És nem utolsósorban meghozta a zenekarnak a második Grammy-díját: „A legjobb hard rock teljesítmény” kategóriában nyert.

3. Everlong (The Colour and the Shape, 1997):

Jelölést kapott az MTV Video Music Award „A legjobb rock videóért” kategóriában. A híres talk show házigazda, David Letterman a kedvenc dalának nevezte, a komikus elmondta: ez a szám nagyon sokat segített neki a gyógyulásban a szívinfarktusa után.

2. All My Life (One by One, 2002):

Az All My Life a mai napig a Foo Fighters koncertjeinek kihagyhatatlan eleme. A zenekar ezzel a dallal nyerte meg első Grammy-díját, a szám a „Legjobb hard rock teljesítmény” kategóriában győzedelmeskedett.

1. Best of You (In Your Honor, 2005):

A legfelkavaróbb, legviharosabb Foo Fighters szerzemény, a hozzá készült videoklip is könnyeket csal az ember szemére. Ez az első kislemez a zenekar 2005-ös In Your Honor albumáról. Egy igazi költemény!