Hatalmas várakozás előzi meg a Red Hot Chili Peppers szeptemberi budapesti koncertjeit, a jegyeket szélvész gyorsan elkapkodták a rajongók. A Fülesbagoly most olyan ős-fanokból húzott elő emlékeket, akik a ’96-os Kisstadionban tartott bulin is megjelentek.

„Szar az egész”. A Magyar Narancs tudósítója szó szerint így fogalmazott az 1996. június 25.-én megtartott RHCP-koncert kritikájaként, és bizony erről az estéről dicsérő jelzőt nem igazán lehetett olvasni a korabeli sajtótermékekben. Pocsék hangosítás, erőtlen előadás, rövidke setlist - legfőképpen ilyen hiányosságokról szóltak a kommentárok.

Mindazonáltal a Fülesbagoly nem elégedett meg az internet átfésülésével, kíváncsiak voltunk, hogy mit mondanak a szemtanúk, hogyan emlékeznek a rajongók a 20 évvel ezelőtti estére, és miképp készülnek az idei koncertre.

Vöröss Levente ma egy neves cég menedzsere, startup specialista, nem mellesleg a Fülesbagoly egyik alapítója. 19 éves srácként jött el számára a nagy nap, amikor láthatta kedvenceit.

– A koncert másnapján felvételiztem, de ez legfeljebb a szüleimet zavarta, engem csöppet sem. Megvolt a fontossági sorrend, első a Chili, aztán jöhet a felvételi. Eszméletlenül izgatott voltam, akkor már hosszú hónapok óta a One Hot Minute album kazettája forgott a walkmanomban. Mert ugyebár akkoriban még a walkman volt a menő, iPod még nem létezett. Haverokkal mentem a koncertre, meglepően kevés ember gyűlt össze, így mindenkit betereltek a küzdőtérre. Aztán megjelentek ők! Néztem a színpadot és azt gondoltam, istenem, végre látom őket. Tudom, hogy rengeteg kritika érte ezt a koncertet, de összességében nekem mégis egy nagyon kellemes emlék, és természetesen remekül éreztem magamat. Rövid volt a program, rengeteg kedvencem kimaradt, de mégis azt mondom, megérte elmenni - zárta a múltidézést Levi, aki már megvette a jegyét a szeptemberi koncertre.

Laczkó Péter nem csak szereti, de érti is a zenét. Több hardcore zenekarban basszusgitározott, a Revolver Sound Studio tulajdonosa, egy gyönyörű kislány édesapja. Természetesen ő is tinédzserként nyomult a kisstadionos koncerten, Peti azonban nem olyan elnéző Kiedis-ékkel, mint Levi.

– Emlékszem, úgy vártuk a zenekart, mint a messiást. Borzasztó drága volt a jegy, de összegyűjtöttem a pénzt, nem sajnáltam rá. Sajnos aztán jött a csalódás, nagyon rossz volt a koncert, és emiatt szörnyen csalódottak voltunk. Az este egyetlen pozitívuma az előzenekar volt, Moby a punk zenekarával játszott, és mind hangzásban, mind hangulatban lenyomta a RHCP-t. A főzenekar kedvetlen volt, legfeljebb egy órát játszottak, sehogy sem szóltak, pedig ha jól tudom, saját technikusokkal jöttek. A fénytechnika is csapnivaló volt, nem volt összhangban a hanggal - értékelt Peti, aki hozzátette: esze ágában sincs húszezreket kifizetni az idei koncertért.

A múltból kicsit visszatérve a jelenbe: tudvalevő, hogy nemrég a frontember gyomorbántalmai miatt az RHCP lemondott egy koncertet, most azonban újra színpadra álltak a Rock on the Range fesztiválon, és többek között előadták a hamarosan megjelenő új lemez eddig egyetlen ismert dalát, a Dark Necessities-t is. Ez volt a szám élő premierje, kedvcsinálónak megmutatjuk.

1996. június 25., Kisstadion, setlist:

Warped
Suck My Kiss
Blood Sugar Sex Magik
Higher Ground
Aeroplane
Under the Bridge
Me & My Friends
Give It Away