Régóta feszegeti a teljesen értelmetlen létezés határait a Skid Row. A zenekar a legendás Sebastian Bach frontemberrel ért a csúcsra, és az aranytorkú szépfiú kiválása óta a banda gyakorlatilag a hajdani dicsőségből él. Most egy újabb énekessel próbálnak új élete lehelni a csapatba.

A tisztes befejezés alighanem az egyik legnehezebb műfaj a rockszakmában. Búcsút inteni a tízezres stadionoknak, a sikoltozó rajongóknak, a sikernek - sok kiégett banda nem ismeri fel, vagy nem akarja felismerni a fájó lépés szükségszerűségét. A Skid Row is bátran sorolható ebbe a táborba, aki szerette ezt a zenekart, az alighanem a karizmatikus és fantasztikus énekhanggal megáldott Sebastian Bach miatt tett így. Vele tényleg fantasztikus dalok születtek, az I Remember You, a Slave To The Grind, a 18 And Life, vagy az In A Darkened Room a mai 40-es rockgeneráció meghatározó tinédzserkori élménye. Aztán a ’90-es évek elején robbant a grunge, jött a Nirvana és a földindulás elsodorta a Skid Row-szerű zenekarok varázsát.

Sebastian Bach 1996-ban ismerte fel, hogy nincs tovább, nem így társai, akik a mai napig próbálkoznak különböző énekesekkel. Tony Harnell januárban hagyta ott a bandát, és most a Loudwire arról adott hírt, hogy a múlt szombati Connecticut-ban megrendezett koncerten már ZP Theart, a Dragonforce egykori frontembere ragadta magához a mikrofont. Nos, ZP Theart nem rossz énekes, de ahogyan a youtube-on közölt koncertrészletből is kihallik, bizony az I Remember You finoman szólva sem ugyanúgy szól, mint Sebastian Bach előadásában. Mit is mondhatnék? A Skid Row egy szép emlék, egyben egy szomorú példája annak, miképp múlik el a világ dicsősége.

Az I Remember You ZP Theart-tal:

 És ugyanez Sebastian Bach előadásában: