2018. jan 27.

50 éves a rock/metal hat oktávos kaméleonja

írta: matesas
50 éves a rock/metal hat oktávos kaméleonja

Távol áll tőle a rocksztár státusz, a magánélete teljes rejtély, sehol egy drogelvonóról, botrányról szóló hír. Ám ha a színpadra lép, le sem veszed róla a szemed, energiái totál körbevesznek és lecsavarnak a lábadról. Tonnányi karizma: Mike Patton!

mike_nyitokep.jpg

„Workaholic”, azaz munkamániás. Michael Allan Patton, a Faith No More ezerarcú énekese jellemzi így magát, amikor szenvedélybetegségeiről faggatják. És valóban: az embernek az a benyomása, hogy a zenei szakmában eltöltött évtizedek alatt Patton nem hogy lassítana, inkább folyton csak fokozza a tempót.

Fotógaléria:

Mike egy amerikai léptékkel aprónak nevezhető városkában, a Csendes-óceán partján fekvő Eurekában született 1968 január 27-én, Patrick Charles Patton és Carole Anne Jarvela gyermekeként. Eurekában járta ki a középiskolát is, itt ismerkedett meg és kötött örök barátságot Trevor Dunn-nal és Trey Spruance-szel, akikkel aztán 1985-ben megalakította a Mr. Bungle nevű, műfajilag teljesen besorolhatatlan zenekarát. Patton és Dunn ezelőtt egy évvel már egy eurekai tehetségkutatón is bontogatták a szárnyaikat, egy Gemini nevű zenekarral próbáltak szerencsét, és amint az a mellékelt videóból kitűnik, a 16 éves Mike már akkor is karakteres hanggal rendelkezett, igaz: ránézésre meg nem mondanánk, hogy ő szerepel a felvételen. 

Gemini - Flight of Icarus (Iron Maiden feldolgozás) 1984 

A Mr. Bungle kezdetben kazettákra rögzített demófelvételeket, az öttagú formáció vegyítette a metal, a ska, a jazz és a disco műfaji elemeit, agresszív, őrült színpadi megjelenés jellemezte őket, Patton legtöbbször valamilyen maszkban énekelt. Egy kis klubkoncerten 50-60 ember előtt játszottak, amikor Pattonra felfigyelt az akkor épp énekest kereső Faith No More dobosa, Mike „Puffy” Bordin. A legenda szerint a buli után meghívta egy sörre Pattont, aki hamarosan már a San Francisco-i zenekarban szorongatta a Chuck Mosley kirúgásával gazdátlanul maradt mikrofont. Patton és a Mr. Bungle is a Faith No More révén lépett elő az ismeretlenség homályából, hiszen a FNM tagjait nem zavarta, ha Mike a koncerteken a Mr. Bungle-t reklámozó pólókban lépett fel. Olyannyira nem, hogy aztán Patton a Faith No More-nak is világsikert hozó Epic videóklippjében is Bungle-felsőben nyomult, bedobva ezáltal anyazenekarát a köztudatba.

Faith No More - Epic

És ha már Epic... Az már szinte közhelyszámba megy, hogy ez a dal - és persze a teljes The Real Thing lemez - hatalmas hatást gyakorolt nem csak a Faith No More pályafutására, de a metal műfajra is. Új irányt adott, egészen friss áramlatként süvöltött végig a kissé megfáradt közegben, és az azt követő Angel Dust albummal karöltve olyan zenekaroknak adott támpontot a későbbiekben, mint a Korn, a Slipknot, a Deftones, a Papa Roach vagy épp a Limp Bizkit.

Patton jelenléte megreformálta a Faith No More-t, az Angel Dust már jóval inkább magán viselte Mike kézjegyeit, mint a The Real Thing. Ennek végül a jellegzetes, piros szemüveges metal-gitáros, Jim Martin itta meg a levét, aki nem tudott azonosulni az új iránnyal. Nem úgy, mint a többiek. Billy Gould basszusgitáros, Mike Bordin dobos és Roddy Bottum billentyűs azóta is a közös utat járják Pattonnal, és ez az 1998-tól, 2009-ig tartó hosszú szünet ellenére is igaz. A FNM 2015-ben egy fantasztikus visszatérő lemezzel, a Sol Invictus-szal mutatta meg, hogy micsoda talentum lakozik ebben a nem mindennapi együttesben.

Faith No More - Superhero (2015) 

De miért is neveztem a címben kaméleonnak Mike-ot? Az ő életművét botorság volna csupán a Faith No More-hoz kötni, hiszen pont a zenekar 1998-as „nyugállományba vonulása” után teljesedett ki az az alkotószellem, amely alapján ma már univerzális géniuszként tekinthetünk Pattonra. Az emberre, akit a VVN Music a legnagyobb hangszélességgel bíró énekesnek választott a maga hat oktávos hangjával. Az a fantasztikus ebben a fickóban, hogy bármilyen műfajba képes belesimulni adottságaival, jazz-zenekarban, komolyzenében, metalban, hardcore-ban, rapben ugyanúgy megállja a helyét, és miközben valóban magáévá teszi az adott műfaj stílusjegyeit, mégis a saját képére is formálja egyben, teljesen magára irányítva a hallgató figyelmét. Hallgassunk csak bele egy kicsit a következő áriába. Mike Patton - a tenor:

Mike Patton - Il cupo dolore

Nem próbálom meg felsorolni, hány projektben vett részt Patton, a cikk alján lesz majd remek kis infógrafika. A legfrissebb formációja a Dave Lombardoval felálló Dead Cross. A hardcore-punk zenekar a múlt évben adott ki egy 30 perces lemezt, és minden jel arra mutat, hogy idén új anyaggal rukkolnak elő. És ami a legfontosabb: fellépnek a Novarock fesztiválon is, tehát aki élőben akar találkozni a géniusszal, annak június elején Nickelsdorban van a helye.

Személy szerint hétszer láthattam Mike produkcióját élőben, öt Faith No More koncert mellett egyszer a Peeping Tom, egyszer pedig a Zu kíséretében. Mike-ból a színpad hozza elő az igazi vadállatot, előadása leginkább egy performanszhoz hasonlítható, sosem lehet tudni, hogy vajon mit fog csinálni a következő pillanatban. A 97-es szigetes FNM-koncert az abszolút kedvencem, de a 2009-es cipőfűző-lenyeléses attrakciója láttán is tátva maradt a szám. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ez a tömény energiabomba az 50. szülinapját ünnepelheti. Minden korban feltűnnek olyan páratlan tehetségek és erősen sugárzó emberek, akik láttán azt mondhatjuk: szerencsések vagyunk, hogy megismerhettük őket. Patton ilyen fenomén: felhajtás, csinnadratta nélkül tekerte az ujjai köré a világot!

Infógrafika a Patton-életműről:

mikeinfografika.jpg

Szólj hozzá

Hírek Mike Patton Faith No More Dead Cross