2017. nov 18.

Zenekari hisztiket kezel a magyar fesztiválguru

írta: Pogonyi Nóra
Zenekari hisztiket kezel a magyar fesztiválguru

A Kampec Dolores tagjaként kóstolt bele a programszervezésbe, majd szép lassan a magyar könnyűzenei élet egyik kulcsfigurája lett. Az általa szervezett koncertekre nyaranta több százezren buliznak. Nagyinterjú Muraközy Péterrel.

murak1.jpg

Még élénken bennünk élnek a nyári fesztiválok emlékei - november van, de már a következő szezonon gondolkodunk. Találgatjuk, kiket láthatunk majd legközelebb a szabadtéri rendezvények színpadán, vajon lesz-e köztük olyan zenekar, akik korábban nem szerepeltek a fellépők között. A Sziget Kft. nagy népszerűségnek örvendő eseményein a magyar zenei programokért a veszprémi kulturális életben is aktívan résztvevő Muraközy Péter felel – végső soron rajta múlik, kikkel találkozhatunk például a VOLT, a Balaton Sound, a Sziget és a Strand fesztiválon a hazai zenekarok közül.

Hogy lesz valakiből elsőszámú zenei programfelelős? Neked milyen utat kellett bejárnod?

- Az én időmben még nem volt erre recept. A rendszerváltás utáni őskáoszból alakult ki, amikor az emberből bármi lehetett. Akkoriban a másik oldalon álltam, zenészként kezdtem, a Bahia köreihez tartozó Kampec Doloresben játszottam, aztán egyszer, mikor épp nem volt senki, aki felvegye a telefont, én lettem, aki elvállalta. Ebből nőtt ki az egész. Egy idő után abbahagytam a zenélést, de a programszervezés megmaradt. Az Enyhe Fintor Klub volt az első, amibe belevágtam, miután a Kampeccal már láttam, hogyan csinálják ezt külföldön. Tulajdonképpen az egész így összefolyt, nem volt benne semmi tudatosság. A tudatos része annyi, hogy zenésznek készültem már gyerekkorom óta. A többi csak jött magától. Ma már két lábon állok – Veszprémben a város kulturális eseményeit szervező vállalat vezetése mellett az Expresszó Klub, a Hangvilla és a Veszprémi Utcazene Fesztivál programjait szervezem, Budapesten pedig az Akvárium Klub többedmagammal való tulajdonlása mellett a Sziget Kft. rendezvényeinek magyar zenei programjait igazgatom.

Hogyan zajlik a Sziget Kft. rendezvényein a magyar zenei programok összeállítása?

- Nincs benne túl nagy misztikum. Szerintem nem is az az igazi feladat, hogy összeállítsuk a programot, mert azt bárki meg tudná csinálni, aki hallgat Petőfi Rádiót, vagy tájékozott abban, hogy melyik az a 100 releváns együttes ma Magyarországon, amelyik megállja a helyét a fesztiválokon. A feladat jelentősebb és szebb része, hogy egyfajta kettős ügynökként próbáljam egyeztetni a zenekarok folyamatos hisztijeit, igényeik versengéseit, álmait, elképzeléseit a megrendelők érdekeivel. Éves jelenléttel, sok - sok beszélgetéssel, lelkizéssel, „szakmázással” igyekszem, illetve igyekszünk terelgetni a csapatokat, véleményt alkotni arról, szerintem jó-e az út, amin éppen járnak, vagy adott esetben szólni nekik, hogy már rég többet érnek a piacon, mint azt magukról gondolják.

Ezt miből állapítjátok meg? Gondolom, nem a Facebook lájkok döntik el.

- Egyáltalán nem. Elsősorban a klubokat nézzük. Pontosan tudjuk, hogy például a Halott Pénz a múlt héten hány ember előtt lépett fel Pécsen. Az is fontos szempont, hogy országos viszonylatban hogyan oszlik meg egy-egy zenekar népszerűsége. Van olyan csapat, amelyik Pesten menő, de mondjuk Szegeden még nem is hallottak róla, így sok más tényező mellett ennek függvényében is döntünk például a fellépők sorrendjéről egy adott helyszínen. Ami nehezebb, és állandóan visszatérő téma, hogy miben tudjuk segíteni a rendszer egészét, hogy újabb és újabb együttesek bukkanjanak fel, és ezáltal változtatni tudjunk a programkínálaton. Az, hogy most már vannak olyan csapatok, akik futnak és alapértelmezetten lépnek fel mindenhol, a zenekar munkája mellett sokéves fesztivál- és klubos közreműködés eredménye is. Nem minden esetben van ez így, de sokszor. :-)

Ezek szerint egy-egy zenekar kinevelésében Ti is aktívan részt vesztek.

- Szeretném ezt hinni, igen. Követjük az együttesek evolúcióját - tudjuk, mikor volt az a pont, amikor még csak megakadt a szemünk az adott csapatot, vagy egy számunkra mérvadó személy felhívta rá a figyelmünket, majd miután meghallgattuk és úgy gondoltuk, hogy tényleg jó lehet, játszott délután kettőkor, és ha működött, lehetőségeink szerint elkezdtük mozgatni. Abszolút egy közös, tudatos építkezésről van szó, ami más fesztiváloknál is valószínűleg ugyanígy történik. Az Akvárium Klub, az Expresszó és a Veszprémi Utcazene Fesztivál munkája nagyon jól egymásra épül és jó terep a tájékozódásra – egy csomó, ma már jól menő együttes például az Utcazene színpadán állt először nagyobb közönség előtt, és onnan lépkedett tovább. Ez az igazi feladat, illetve szépség az egészben, nem az, hogy összeállítsunk egy Excel táblát, hiszen szerintem most már mindenki tudja, melyik az a húsz zenekar, amelyiket mindenképp be kell tenni a programba, különben hiszti van, és melyik az a tíz, amelyiket idén még nem biztos, de jövőre muszáj lesz megpróbálni. 

Milyen mértékben tükrözi a Te ízlésedet a felhozatal egy fesztiválon? Mennyire tudsz objektív maradni?

- Nálam nyilván mások az erőviszonyok, mint mondjuk a Rockmaraton, vagy a Campus Fesztivál esetén, mivel vannak olyan zenekarok, amelyek a Duna másik oldalán sokkal nagyobb sztárnak számítanak, mint itt és fordítva, de igazából ugyanabból a 100-150 zenekarból dolgozik minden fesztivál, maximum a hangsúlyokat lehet eltolni az igényekhez igazítva, és ettől lesz esetenként eltérő egy-egy rendezvény programkínálata. A saját ízlésemet megpróbálom az Utcazenén kielégíteni, és a kenyéradóimat csak mérsékelten terhelni vele.

murak2.jpg

Egy feltörekvő zenekarnak milyen esélyei vannak arra, hogy bekerüljön abba a körbe, amelyből a programszervezők válogatnak?

- Abszolút lehetséges, csak nem biztos, hogy olyan gyorsan bekövetkezik, mint gondolnák. Minden évben vannak újabb zenekarok, ha valaki ügyes, bekerülhet a rendszerbe. Amikor látjuk, hogy az adott csapat koncertjét Szegeden már 50 ember megnézte és Debrecenben is elmentek rá 28-an, akkor előbb-utóbb a fesztiválok programjába is bekerül. Amelyik zenekarra délután kettőkor is 30 kisgyerek ugrál a tűző napon, azt érdemes lehet a következő évben egy későbbi idősávban is megpróbálni. A mi szempontunkból igazából nem az a nehéz, hogy betegyünk valakit a programba, hanem hogy kit vegyünk ki helyette, és az később mennyire hiányzik majd. Egy olyan zenekart, mint például a Halott Pénz biztos, hogy senki nem meri lecserélni. Szinte csak a délutáni sávokban lehet szó ilyesmiről, de még ott is nyilván nagyon kevés olyan előadó van, aki mozdítható, másrészt egy csomó zenekarnak nem felel meg a korai időpont. Ez a sakkozás az, ami valójában nehézséget okoz. 

Mennyire nyomulnak a zenekarok menedzserei?

- Nincs túl sok menedzser, nagyjából 15-20 ember kezében van az összes zenekar. Előfordul, hogy ők elkezdenek egy-egy újabb, általuk felkarolt bandát ajánlgatni és nyilván vannak olyanok is, akik úgymond az „utcáról” jelentkeznek. De ma már egyre inkább tudják a zenekarok, hogy nem ezen múlik a dolog, hanem hogy mely bandák után kezdenek érdeklődnek az emberek. Ezt mi folyamatosan figyeljük. Persze jó lenne, ha minél több új, ígéretes banda nőne ki a földből, mint legutóbb például a Lóci játszik csapata. Minden évben van egy-két olyan zenekar, akit kinevel a szakma, ami szerintem nem olyan rossz arány.

A Sziget esetében mennyire van létjogosultsága a magyar zenekaroknak?

- Sajnos nem nagyon, de teljesen sosem fogjuk megszüntetni a magyar zenei kínálatot, hiszen az nem lenne helyénvaló. Fontos, hogy megmutassuk a külföldieknek, milyen a magyar zene és nyilván visszafelé is lehetőséget adunk, hogy a bandák bemutatkozhassanak. Pont a Sziget egyébként a legalkalmasabb arra, hogy eltoljuk a hangsúlyokat, hiszen annak, hogy a Wellhello fellép-e, szinte nincs is jelentősége, mert nem miattuk vesznek jegyet a fesztiválozók. Helyettük keresünk olyan zenekarokat, akik relevánsabbak külföldön, illetve a más országokból érkező közönségnek is érdekesek lehetnek. Jövőre már így próbáljuk összeállítani a magyar zenei programokat. Ennek valószínűleg több értelme van, minthogy ugyanazokat a mainstream csapatokat léptessük fel, akik a Volt Fesztivál programjában szerepelnek. A hangsúlyokat kicsit eltolva így előfordulhat, hogy lesznek olyan hazai zenekarok, akik a soproni fesztiválra nem férnek be, a Szigeten viszont játszanak majd.

A magyar zenészek mit szólnak ehhez? Nekik mennyire fontos, hogy a Sziget Fesztiválon fellépjenek?

- Tavaly nagyon jók voltak a magyar zenei programok, ezért idén is jönni akartak a zenekarok, viszont a mostani fesztiválon nem sikerültek úgy a koncertek. Már ők is belátják, hogy a Sziget közönsége nem igazán kíváncsi rájuk. Frusztrálódni se jó nyilván, másrészt nem is ér nekik annyit az egész, hogy ne legyenek képesek elengedni. Nekünk sem kell mindenkit színpadra állítani a Szigeten azok közül, akiknek meg egyébként a Volt Fesztiválon feltétlenül ott kell lennie. A magyar zenei programok számát nem csökkentjük, pontosan ugyanannyi hazai banda lép fel jövőre is a rendezvényen, mint idén.

A fesztiválokra egyébként Te is kimész vagy csak az irodádból irányítod a dolgokat?

- Jó esetben nézem a koncerteket, hiszen a fő feladat alapvetően ez lenne, hogy lássam, hogyan működik, amit összeraktunk. Persze nem tudok egyszerre mindenhol ott lenni, de minden helyszínen vannak olyan emberek, akik figyelik a programokat.

Mikor kezdtek hozzá a jövő évi programok összeállításához?

- Már szeptemberben, a nemzetközi fellépőkkel foglalkozó kollégák pedig egyáltalán nem állnak le, folyamatosan tárgyalnak a világsztárokkal. Nem volt ez mindig így. Pár évvel ezelőtt januárig a fű se nőtt, de az utóbbi időben felgyorsultak a dolgok. A zenekarok rengeteg felkérést kapnak, hiszen már nincsenek külön csapatok, akik csak fesztiválokon vagy csak falunapokon lépnek fel – ez már összemosódott, ugyanazokkal a bandákkal dolgoznak az ingyenes városi rendezvények is. Mivel az önkormányzatok jóval korábban egyeztetik a dátumokat a fellépőkkel, nekünk is igazodnunk kell ehhez, úgyhogy már mi is javában pörgünk.

Fotók: Molnár Bence

Szólj hozzá

Sziget Interjúk Volt Fesztivál Strand Fesztivál Muraközy Péter