Fülesbagoly

Megríkatta Budapestet Hollywood élő legendája

2017. november 06. - Bagolyhír

Az amerikai filmgyártás egyik legnagyobb neve érkezett Budapestre vasárnap este. James Newton Howard zeneszerző két és fél órás masszív hangversenyt adott nyolcvan fős zenekarával a Sportarénában pályája elmúlt harminc évéből.

howard.jpg

James Newton Howard: 3 Decades of Music Papp László Sportaréna, 2017. november 5., 19:30-22:30

Ha az ember találomra gondol mondjuk öt hollywoodi filmre, jó eséllyel közte lesz legalább egy, aminek James Newton Howard komponálta a zenéjét vagy részt vett az elkészítésében. Mondjuk én most A sötét lovagra, A hatodik érzékre, A szökevényre, Az ördög ügyvédjére meg mondjuk a Véres gyémántra gondolok és jééé, ezekben mind benne van a keze és elméje munkája. James Newton Howard egy valóban John Williams-i értelemben vett komponista. Van egy rakás cukormázas álomgyári giccs, mint a Micsoda nő (jó, akkor romantikus vígjáték), az Éhezők viadala vagy a Demóna, amely mozik nyilván azért készülnek, hogy a stúdiók ezek bevételeiből több mélyebb, értékesebb, markánsabb filmet tudjanak finanszírozni... Haha, valójában pénzért készülnek, persze. Ettől függetlenül James Newton Howard a popcorn-megbízásokhoz is úgy nyúl, hogy legalább az ő része, a filmek zenéje emlékezetes.

 

Vasárnap este a Sportarénában rögtön a popcorn-hullámvasútra ültette a közönséget, az elmúlt pár év néhány nagysikerű mozijának zenéivel. Rögtön az indítás a tavalyi Harry Potter-spinoff volt, a Fantasztikus állatok és megfigyelésük, aztán egy újabb mese, a Hófehér és a vadász, majd az Éhezők viadala egyik főtémája.

 

#work #jamesnewtonhoward ����

A post shared by Leila Szalai (@leilaszalai09) on

Ezek számomra nem sokat jelentenek, az elsőt nem láttam, az utóbbi kettőről csak homályos emlékeim vannak. De a hatás így is lenyűgőző volt, mert ezek a hatások konkrét zeneművek, önmagukban is megállnak. A hegedű, a fúvósok, a zongora eksztatikus összjátéka. Howard ezután magyarul köszöntötte "jó estéttel" a népet, akik szó szerint megtöltötték a csarnokot. A szokásostól eltérően a színpad két oldalát nem nyitották meg, az előadást csak szemből lehetett nézni. A nyolcvan fős zenekar felett ugyanis egy hatalmas vásznon játszottak részleteket az épp elhangzó filmek jeleneteiből. Nem mindhez, ami olykor kifejezetten hiányzott, mert bár a zenefolyam lendületes volt, a bejátszott képek még fokozták az élményt. (A sötét lovag vonatkozó taktusainál jó lett volna újra nagyban látni Jokert például vagy Kétarcot.) Persze, utólag ezt is értem, legyen elég önmagában a zene is, gondolhatta Howard.

 

Howard a számok között aztán egyre sűrűbben ült le sztorizgatni. A 67 éves, több mint harminc éve pályán lévő maestro elmesélte például, hogy sosem akart filmzenével foglalkozni. Sima jazzistának, zongoristának készült, mikor kivágták a középiskolából, 28 évesen pedig felvett egy szólólemezt, amit végül egy nagyon kis kiadó nyomott ki, majd süllyesztett le a zeneboltok polcainak legaljára. De nem arról van szó, hogy senkit nem érdekelt volna: az anyag eljutott valahogy Elton Johnhoz, aki épp billentyűst keresett a zenekarába. És aki abban az időben – a hetvenes évek vége – Howard legnagyobb zenei hőse volt. Így bekerült Elton bandájába. De ami mégis a filmzene felé terelte, az Indiana Jones első kalandjának, Az elveszett frigyláda fosztogatóinak zenéje volt. 1981-ben, harminc évesen kitörölhetetlen hatást gyakorolt rá, tudni akarta, hogy lehet ilyen összetett, izgalmas és érzelmekre ható zenét készíteni. Ki más lett volna a zeneszerző, mint John Williams?

 

#jamesnewtonhoward #batman

A post shared by Csaba Baranyi (@csababaranyi) on

Jó volt többet megtudni a komponistáról, szívesen beszélt, egy közvetlen, szimpatikus, abszolút szerény ember képe bontakozott ki. A sok mesedal (Dínó, Pán Péter) közé még benyomott egy romantikus blokkot is, amiben ki tudja, miért, csak Julia Roberts-filmek kerültek, és bár a csúcshangzás miatt ezek is katartikus élményt nyújtottak, vártam az igazán veretes, drámai taktusokat. Végül is ezt is értem: ez James Newton Howard saját estje volt, a saját elképzelései szerint, azokat a témákat vezényelte, amelyek a legközelebb állnak hozzá. Ez nem egy Sziget-koncert. Az idazi odaverés A sötét lovag Kétarc-témája volt, egyúttal a lezárás is, és bár a zenekar még messze nem szedelőzködött, sokan ekkor elkezdték elhagyni a széksorokat. A mester nem is várt, rögtön vissza is jött, nehogy a fele nézőtér üres legyen. A ráadás sajnos, sajnos nem A szökevény borús, melankolikus zenéje volt – az teljesen kimaradt –, ami nagy kedvencem, hanem Angelina Jolie meséje, a Demóna, amiben hát rengeteg a pozitív energia, mint említém, a személyes élményem ehhez a filmhez nem túl erős.

Az est egyik nagy meglepetése Kincses Fanni volt, akit Howard személyesen választott ki, hogy szomorúan csengő hangján elénekelje a műsorában az Éhezők viadala egyik dalát, amit még Jennifer Lawrence adott elő. Ez volt az, a The Hanging Tree, ami 2015-ben így szólt Bécsben: 

Szép gesztus volt a mestertől, akit valójában az sem zavart, hogy a nézőket hótra nem érdekli, hogy még a színpadon van egy nyolcvan fős zenekar és Hollywood ma élő egyik legnagyobb zeneszerzője, és inkább sietnek a nem járó metróhoz, feltömődni a villamosra. De akkor minek vettek jegyet? 

Kasza Blanka

Setlist:
  • Fantasztikus állatok és megfigyelésük (2016, rendezte: David Yates)
  • Hófehér és a vadász (2012, rendezte: Rupert Sanders)
  • Éhezők viadala (2012, rendezte: Gary Ross)
  • Pán Péter (2003, P.J. Hogan)
  • M. Night Shyamalan-blokk: 
  • Jelek (2002), Hatodik érzék (1999), Az utolsó léghajlító (2010) 

(Szünet)

Második blokk:

  • Wyatt Earp (1994, rendezte: Lawrence Kasdan))
  • Dínó (2000, rendezte: Eric Leighton, Ralph Zondag)
  • King Kong (2005, rendezte: Peter Jackson)
  • Dave (1993, rendezte: Ivan Reitman)
  • Micsoda nő! (1990, rendezte: Garry Marshall)
  • Álljon meg a nászmenet! (1997, rendezte: P.J. Hogan)
  • Hó hull a cédrusra (1999, rendezte: Scott Hicks)
  • A falu (2004, rendezte: M. Nioght Shyamalan)
  • Véres gyémánt (2006, rendezte: Edward Zwick)
  • A sötét lovag (2008, rendezte: Christopher Nolan)

Ráadás:

Demóna (2014, rendezte: Robert Stromberg)

A bejegyzés trackback címe:

https://fulesbagoly.blog.hu/api/trackback/id/tr5113196734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása