A 90-es évek elején zenei földrengés rázta meg a világot, az epicentrum Seattle, az egymásnak csapódó kőzetrétegeket legfőképpen a Nirvana, a Pearl Jam és az Alice in Chains alkotta. A Dirt a korszak ikonikus lemeze, egyben az AIC csúcsteljesítménye.
A bevezetőnkben említett három zenekar párhuzamos életutat járt be, az idők során egymás viszonyítási alapjaivá váltak, pedig merőben különböző hangzásvilággal írták be magukat a rock történelemkönyvébe. Az Alice in Chains metalos húzását Jerry Cantrell virtuóz gitárjátéka és Layne Staley egyedi, sötét, vibráló énekhangja adja, az összetéveszthetetlen AIC-elegy az 1992. szeptember 29-én megjelent Dirt albumon nyilvánult meg a legtökéletesebb formában.
Ez volt Staley-ék második nagylemeze, egyben ez az album hozta meg számukra a nagy áttörést. A lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin a „Minden idők 100 legjobb metal albuma” listáján a 26. helyre rangsorolta. Komor dalgyűjtemény, a 13 szám közül egy sem lóg ki a sorból, az első akkordtól az utolsóig tökéletes, egységes ívet leíró alkotás. Nehéz volna kedvenc dalt választani a lemezről, a Them Bones, a Dam That River, a Rain When I Die, a Rooster, az Angry Chair vagy a Would? számomra ugyanolyan kedvesek. Ugyanakkor a Dirt-höz kapcsolódó szomorú tény, hogy Layne Staley az album rögzítésének idején vált heroinfüggővé, és mint tudjuk, a végén épp a kábítószer okozta a zseniális énekes vesztét. Alice in Chains, Dirt, 1992 - hallgassátok!
Dallista
1. Them Bones
2. Dam That River
3. Rain When I Die
4. Down in a Hole
5. Sickman
6. Rooster
7. Junkhead
8. Dirt
9. God Smack
10. Iron Glad
11. Hate to Feel
12. Angry Chair
13. Would?
Megjelent: 1992. szeptember 29.
Felvételek: 1992. március-május
Stílus: grunge, alternatív metal, hard rock
Hossz: 57:35
Kiadó: Columbia Records
Producer: Alice In Chains, Dave Jerden
