Minimalista klip készült a Junkies tavaly decemberben megjelent lemezének egyik dalához, a Panel című szám minden sora aranyat ér, és kifejezi a zenekarban bujkáló humort, iróniát, amely fonákjáról értelmezve remek társadalomkritikaként is felfogható.
Szekeres Andris és Barbaró Attila sosem ment a szomszédba egy-két jó poénért, a Junkies szövegeit mindig is a szellemes humor jellemezte, még akkor is, amikor az irónia a tahóságra játszik. Ez a mechanizmus működteti a Panel című nóta dalszövegét is. Egyfelől tökéletesen ábrázolja az igazi panelprolit, aki magasról tesz a világra, amellyel szemben az igényei meglehetősen sekélyesek. A kedvenc idevonatkozó soraim: „Ha a testem vágyik a napfényre / Kivonszolom az erkélyre / Jobb dolgom még soha sem volt / A földszinten ott van az italbolt”. Ez nagyjából mindent kifejez egy olyan életminőségről, amelyben tízezrek tengetik mindennapjaikat, de elvárások híjján ez tökéletesen meg is felel számukra.
Ugyanakkor a dal nyilvánvalóan azok kritikája is, akik a sztereotípiák alapján minden bérházban élő embert panelprolinak bélyegez. Kicsit olyasmi ez, mint a pesti-vidéki ellentét, vagy a biciklis-autós háború - aki kocsit hajt, az egy lusta, pöffeszkedő dög, aki kerekezik, az meg egy sznob egészség-fasiszta.
A Junkies tavaly december 13-án megjelent Buli volt, buli van, buli lesz című albuma egyébként tele van jobbnál jobb, nem túlírt, pörgős dalokkal, egy igazi bulilemez, jólesően megidézi a ’90-es évek punk-rockos, füstös klubos, boros-kólás aranykorszakát.
Junkies - Panel:
Panel
Én egy panelházi suttyó vagyok
Beton panel falak között lakok
Nem tartok növényt, állatot
Semmi nyűgöt nem vállalok
Nem kertészkedek, nem ások
Nem nyírok füvet, mint mások
A nyolcadikon jól kilátok
Nem jönnek fel a patkányok
Úgy élek itt fent, mint a királyok
Nincsen gondom a fűtésre
Nem jön soha a lift késve
Ha a testem vágyik a napfényre
Kivonszolom az erkélyre
Jobb dolgom még soha sem volt
A földszinten ott van az italbolt
Nem kell kulcs, mert van kapukód
Ez az egészséges életmód
Nem esik rajta szégyenfolt
Ref.: Nekem semmi más nem kell
Csak a panel, panel, panel
Nekem semmi más nem kell
Csak a panel, panel, panel
A maradék kaja se vész kárba
Mer’ odalent túrnak a kukába'
Rühellem őket kurvára
Mért nem mennek a picsába
Olyan ez, mint egy makett világ
Lenn a pokol, fenn mennyország
Áldottak, akik csinálták
Értük zengjen az imádság:
Panelban élni kiváltság!