Horváth Gergely a Petőfi Rádió főszerkesztőjeként sokat tett a magyar zene népszerűsítéséért, s bár már nem irányítja az adót, az NKA Cseh Tamás Programjának döntéshozójaként sok fiatal tehetségnek tud segíteni. Jelenleg könyvet ír, melynek címe Jézus és a Rock and roll. A kötet nagy kérdése az, ha Istent dicsőíteni szeretné, talál-e magával önazonos zenei formát. Interjú.
Ha ésszerű keretek közt kapnál sok pénzt, egy frekvenciát és önálló döntési jogkört, akkor milyen rádiót csinálnál ma Magyarországon?
Szép kérdés. Szívem szerint radikális, offenzív néprádiót csinálnék, amelynek van egy határozott állásfoglalása a világról, amely tud és akar is párbeszédben, sőt vitában lenni a mást gondolókkal. Épít. Fel, nem le. Ezen azt értem, hogy tisztában azzal, mit tart értéknek, miért, és azzal is, hogyan képviselje azt, ráadásul szórakoztat. Okos, bátor, érzéki. Egy olyan adó, amit várakozással kapcsolsz be, mert hiába van egy menetrendje, mindig meglep. Ez egyébként elég tisztán meg is szólal a fejemben. Hiszek az unortodox rádiózásban.
A Szikra-díj kapcsán a keresztény ihletettségű zenék mellett szólalsz fel. A Petőfi Rádiónál mennyire tudtad ezeket a muzsikákat népszerűsíteni? Egyáltalán milyen teret kaphatnak e muzsikák?
A szerintem ideális helyzetben egy zenei rádióban hasonló minőségi kvalitások esetén magától értetődő természetességgel jöhet a szakítás utáni szex megéneklését követően az örök hűségre törekvés slágere és fordítva. Sarkítok: ha az ördög szimpátiája a menő, akkor Jézus szeretete a szupercool - legalábbis a popkultúrában, ahol mindkettőnek helye van, bár manapság az ördög tűnik népszerűbbnek ebben a tartományban. A hívő ember számára azonban ez másképp van, mert Jézus saját halála árán rontotta le a sátán művét azért, hogy nekünk lehessen örök életünk – vagyis elég cinkes lenne a halálnak bólogatni. Ha Jézust követed, nem hypolod az ördögöt! E két világnézet dalokban ugyan jól megférhet egymás mellett, ám a világi rádióadókban erősen deficites az érvényes keresztény dalok jelenléte, aminek több oka van. A Petőfin e jelenlétnek leginkább a saját műsoraimban volt helye és ideje, bár azt, hogy a MercyMe-től izil (Borcsik Attila, zenei vezető) egy dalt illeszthetőnek látott napközbeni rotációban is, előrelépésként éltem meg. Ez a volt a Greater, amit a CCM-listákon találtunk. A Szikra-díj egyébként nagyon segíthet abban, hogy meglássuk és elfogadjuk: a hívő létből születő dalok válaszai ugyan mások, de a kérdései gyakran ugyanazok.
Ha jól tudom, épp könyvet írsz. Miről szól?
Tulajdonképpen épp erről. Felnőtt megtérőként komoly feszültséget okozott bennem, hogy annak az örömnek és hálának, amellyel Istent dicsőíteni szeretném, magammal önazonos zenei formát találjak. Mert ami szívből jön, az bennem a rock and roll, ami viszont nagyon sok vita tárgya a hívő közösségen belül, részben jó okkal, másrészt nem mindig megalapozottan. És egyáltalán, mit keres, illetve kereshet-e egyáltalán bármit egy hívő ember a popkultúra univerzumában? Ez az egyik fő kérdése a Jézus és a Rock and rollnak, ami tavasszal jelenik meg.
A Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiumának tagja vagy, így arról döntesz, milyen fiatal zenekarok részesüljenek anyagi támogatásban. A döntés során mik a fő szempontok?
A Kollégiumban Bajnai Zsolttal, Dósa Richárddal és Tóth Tiborral közösen döntünk, és nyilván a tehetség a fókusz. A közlésvágy, az érvényesség például fontos aspektusok még, de mégiscsak az a kérdés, hogy „ki jön át”?
Vannak olyan CSTP-s zenekarok, amik nagyon beütöttek nálad?
Persze! Egyből a Saverne-Anton Vezúv-Mörk triászt említeném, noha akkor méltatlan voltam a hozzám nagyon közel álló Szeder - Szatmári Juli párossal, és bár más okból, de még ide venném Köles Elizát is. Az eszeveszettek közül a R.O.D., a J.J.F. és a M.A.T.M.., és igazságtalan lennék, ha itt nem jelenne meg iamyank és a Csaknekedkislány neve. De mondjuk nagyon bírom a Magidom attitűdjét is. Meg az Immigrants-t. Valahogy így....
Szerinted lendületet hozhat a CSTP a magyar könnyűzenei életben?
Az induló és elsőlemezes zenekari támogatások mellett például az előzenekari program, a masszív klubtámogatások vagy a külföldi színrelépés ösztönzése mind-mind a dedikált esélyteremtés jegyében születtek. A Kollégiumban lehetőségeink szerint segítjük a külföldi szakmai tájékozódást és a hazai úttörő törekvéseket, ráadásul a pályázati kiírásoknál erősen figyelembe vesszük az iparági kutatások eredményeit – vagyis igen, a CSTP jelentős hatással van a magyar könnyűzenei életre. De ez a hatás eltörpül amellett, amit egy dal érhet el a közönségénél. Dalokkal berúgni az ajtót, ez már a hősök feladata.
